efiction efiction
efiction efiction
efiction efiction efiction efiction
Helyesírási tippek

Néhány általános helyesírási jótanács,

amelyet az oldalon publikáló írók leggyakoribb hibái alapján állítottunk össze

 

A Leggyakrabban Elrontott Szavak listájáért ide kattints: LESZ

1. idézõjelek és zárójelek

a nyitó elé kell szóköz, de mögé soha, a záró mögé kell szóköz (már ha nincs utána vessz?, pont, pontosvessz?, kérd?jel vagy felkiáltójel), de elé soha.

pl.:

kati, akirõl már meséltem (a barna hajú lány), rómában él.

a magyarban a nyitó idézõjel lent van, a záró fent.

nyitó zárójel vagy idézõjel elõtt és záró zárójel vagy idézõjel után mindig van szóköz!

 

2. gondolatjelek

a mondat közben a gondolatjelek elé és mögé egyaránt kell szóköz.

párbeszédeknél a sorkezd? gondolatjel után mindig kell szóköz.

a szavak utáni toldalékok, valamint páros szavak között (ici-pici, teng-leng stb.) esetén nem gondolatjel, hanem köt?jel áll, amely el?tt és mögött soha nincs szóköz!

a köt?jel nem gondolatjel, sem el?tte, sem mögötte nincs szóköz. gondolatjel gondolatok között áll, köt?jel szavak és ragok (dumbledore-t), illetve páros szavak között (ejnye-bejnye).

 

3. vessz?

vessz? áll felsorolás elemei között, ha nincs köt?szó (pl.: vettem tejet, kenyeret, vajat és felvágottat.r1;)

vessz? áll az új tagmondat els? szava el?tt (pl.: rláttam a házukat, egyszer?en csodálatos!r1;)

új tagmondat ott van, ahol új állítmány van. az el?bbi mondatnál maradva a két állítmány: 1. láttam 2. (van) csodálatos (csakhogy a magyar nem teszi ki a rvanr1;-t).

vessz? áll az utalószavak el?tt: hogy, de, ha, ahogy, aki (és ragozott alakjai), ami (és ragozott alakjai), amely (és ragozott alakjai), mivel, tehát, szóval, ahol, amiért, azért, így stb. (figyelmeztetés: a rhogyr1;-ot sokszor nem tesszük ki, a vessz? ennek ellenére kell, pl.: rremélem, velem

maradsz.r1;)

utalószavak el?l csak akkor maradhat el vessz?, ha párosával állnak:

"rám nézett, csak hogy éreztesse: neheztel."

"elmegyek, bár ha ? jönne, jobban örülnék."

vessz? áll továbbá az indulatszavak után: ja, na, nos, noha, hát

vessz? áll a megszólítás el?tt és mögött: rtudod, harry, ez egy nagyon jó ötlet.r1; vagy: rpeter, nem láttad jamest?r1;

és és vagy szabálya:

mindig kell eléjük vessz?, ha új tagmondatot vezetnek be (pl. relmentem a boltba, és vettem tejet.r1;)

sosem kell eléjük vessz?, ha felsorolás elemei között állnak (pl. rnagy és fekete szemei voltak.r1; vagy: rláttam pétert és évát.r1;)

 

4. igeköt?k

az igeköt?ket, amennyiben rendes helyükön, az ige el?tt állnak, mindig egybe írjuk az igével.

pl.: relvitte, megetter1;

ha más szó is kerül az igeköt? és az ige közé, minden szót külön kell írni!

pl.: rhaza akart mennir1;, rmeg szerette volna ennir1; rel ne késsr1;

igeköt?k lehetnek a következ?k: abba-, agyon-, alá-, át-, be-, bele-, benn-, egybe-, el-, ellen-, el?-, el?re-, fel- v. föl-, félbe-, félre-, felül- v. fölül-, fenn- v. fönn-, hátra-, haza-, helyre-, hozzá-, ide-, keresztül-, ketté-, ki-, körül-, közbe-, közre-, külön-, le-, meg-, mellé-, neki-,

oda-, össze-, rá-, rajta-, széjjel-, szembe-, szerte-, szét-, tele-, tova-, tovább-, tönkre-, túl-, újjá-, újra-, utána-, végbe-, végig-, vissza stb.

az igeköt?k különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelöl?je, hogy az igeköt? a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e, vagy az ezt követ?höz.

pl.: rmegfogom a lepkétr1; rmeg fogom néznir1;

a megismételt igeköt?k közé köt?jelet teszünk, és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel):

pl.: rki-kinézr1;, rle-leeresztr1;

az ellentétes jelentés? igeköt?ket köt?jellel kapcsoljuk össze, és különírjuk ?ket az igét?l (vagy igenévt?l)

pl.: rki-be járkálr1; rle-föl sétálr1;

 

5. mondatok és központozás, mondatvégi írásjelek

a mondatok mindig nagybet?vel kezd?dnek. ezen kívül a kérd? mondatok után mindig kitesszük a kérd?jelet.

de nagybet? csak ott van, ahol új mondat van. a mondat közepén a kett?spont után nincs új mondat. pl. "nem tehetett mást: mennie kellett."

az egyszer? mondatok végére a közlés módjának megfelel? írásjelet teszünk.

kérd? alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni:

pl.: rnem viszed el mindjárt!r1; vagy rmiért ver engem a sors!r1;

az érzelmek hullámzását vagy er?sebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük:

pl.: "hogy képzeled ezt?! valóban? nem!

a mellérendel? összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelel? írásjelet teszünk:

pl.: resik a hó, mégis fekete az utca.r1; vagy rsokat késik, ne várjunk rá tovább!r1; vagy rinduljunk már, miért várnánk rá tovább?r1;

az alárendel? összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni, amilyent a f?mondat kíván:

pl.: rki mint vet, úgy arat.r1; vagy rérzed-e, mennyire szeretlek?r1; vagy rfigyeljétek, ki lesz az els?!r1;

pont, vessz?, pontosvessz?, kérd?jel, felkiáltójel, kett?spont és hármaspont: el?ttük soha, mögöttük mindig van szóköz.

kérlek, mell?zd az írásjelek halmozását. a magyar nyelvben csak egy írásjel tehet? a mondatok végére. halmozott írásjelek csak a következ?k lehetnek:

három pont (...)

egy kérd?- és egy felkiáltójel (?!)

három pont és egy kérd?- vagy egy felkiáltójel (...? vagy ...!)

a több felkiáltó- vagy kérd?jel nem elfogadható.

 

6. párbeszédek

a párbeszédeknél a gondolatjelek el?tt nincs pont, ha rmondta, állította, kérdezte, morogta, vetette közber1; stb. vannak, tehát:

- álmos vagyok - mondta harry. ez a helyes.

- álmos vagyok. - mondta harry. ez rossz.

figyelem: a beszéd módját leíró mondatrész (rmondta harryr1;) kisbet?vel írandó, mégpedig akkor is, ha el?tte kérd?- vagy felkiáltójel áll:

- hogy vagy? - kérdezte aggódva.

- menj a fenébe! - kiáltott rá.

viszont van pont, ha a gondolatjel után független mondat következik, pl.:

- álmos vagyok. r11; felállt, és nyújtózkodott.

ebben az esetben a mondat nem a beszéd módját akarja leírni, és a gondolatjel utáni rész, mivel új mondat, nagybet?vel kezd?dik.

fontos: ha a mondatot megszakítja az író egy, a beszédhelyzetre tett utalással, a vessz? helye a következ?képpen alakul pl.:

- sejthettem volna - biggyesztette le az ajkát -, hogy nem fogja annyiban hagyni.

ismét más: ha az írói közbeszúrás nem szakítja meg a mondatot, mert utána új mondat kezd?dik, akkor így kell írni:

- szép vagy - mondta a fiú. - tetszik a szemed.

azaz: pont a "fiú" után, aztán a 3. gondolatjel után nagybet?.

 

7. az idegen szavak toldalékolása

ha az idegen szó kiejtett magánhangzóra végz?dik, akkor az ugyanúgy megnyúlik a ragok el?tt, mint a magyar szavak esetén:

pl. padma r11; padmáé, padmát stb.

draco r11; dracóé, dracót, dracónak stb.

(her)mione r11; (her)mionét, (her)mionénak stb.

ha az idegen szó nem hangzó bet?re végz?dik, köt?jellel tesszük hozzá a toldalékokat. a toldalékok azonban a kiejtést követik:

george r11; george-dzsal, george-ot, george-nak stb.

alice r11; alice-szal, alice-t, alice-hoz stb.

dumbledore r11; dumbledore-nak, dumbledore-é, dumbledore-t stb.

ha az idegen szó hangzó bet?re végz?dik, köt?jel nélkül tesszük hozzá a toldalékokat, a toldalékok azonban itt is a kiejtést követik:

harrynek, weasleyt?l, longbottomot stb.

még egy figyelmeztetés: ha egy név két egyforma mássalhangzóra végz?dik, a teljesen hasonuló r17;-val, -velr17; ragot köt?jellel tesszük utána: bill-lel, will-lel, matt-tel, prewett-tel stb.

 

8. köznevek és tulajdonnevek

csak a tulajdonnév nagybet?, a köznév kicsi. a roxfort, griffendél, hollóhát, mardekár és hugrabug tehát nagybet?vel írandók (ragozott alakjaik is), a roxfortos, griffendéles, hugrabugos, hollóhátas és mardekáros azonban kisbet?vel (ragozott alakjaik is). ugyanez igaz minden tulajdonnévre és a

bel?lük képzett melléknevekre is.

 

9. számok

a kialakult gyakorlat szerint inkább bet?írást használunk egyrészt a folyamatos, f?képpen irodalmi jelleg? szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor:

pl.: öt, húsz, ezer, százezer, tízmillió

másrészt akkor is, ha a szám toldalékos alakban, névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel:

pl.: huszonötöt, ezernek, tízféle, hatvan után, harmadmagával, kéthetenként

 

10. egybeírás, különírás

olyan szavak, amelyek beszédünkben gyakran fordulnak el? egymás mellett, nemegyszer

új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk:

pl.: kétségkívül (= biztosan), nemsokára, sohasem; dehogy, hogyne; csakhogy, hanem, ugyanis;

 

 

további adalék azoknak, akik javítani szeretnének a stílusukon:

 

 

11. pontosvessz?

a többszörösen összetett mondatokban pontosvessz?vel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait.

pl.: "nyugat fel?l sötét felh?ket hozott a szél, a port felkavarta, és az emberek arcába vágta; a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak, hogy derekuk ne törjön; s a közeled? viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is."

kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessz?, ha a tagmondatok kapcsolata laza.

pl.: "kabátja szinte a bokájáig ért; nyáron is azt hordta."

a más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessz? helyett pontosvessz?t.

pl.: "eddig jól megvoltunk; most váljunk ellenségekké?" "ezt többet nem veszem fel; égesd el!"

 

12. mondatkezdés

milyen szavakkal nem kezdünk mondatot?

és, de, vagy, mert, így szavakkal nem kezdünk mondatot.

bizonyos esetekben kivételt képezhetnek a párbeszédekben elhangzó mondatok.

 

13. ikes igék

az irodalmi stílusban az ikes igék egyes szám els? személyben: -m végz?dést kapnak:

eszem

iszom

alszom

gondolkozom stb.

a -k vég? alak is bevett, de nem irodalmias.